TÉMÁK, Kategóriák

Mely markerek növelhetik a szívinfarktus kialakulásának kockázatát?

573
HOZZÁSZÓLÁS:

A molekuláris biológusok és a kardiológusok folyamatosan kutatnak olyan újabb jelzések után, amelyek a szívbetegség kockázatára utalnak. Az alábbiakban a négy legfontosabb ilyen markert mutatjuk be.

Homocisztein

Ha ennek az aminosavnak a szintje a normálisnál magasabbra nő, megduplázódhat a szívkoszorúér-betegség kockázata (a homocisztein a szervezetben a fehérjéknek, elsősorban az állati eredetű táplálék fehérjéinek a lebontásával keletkezik).

Egy 587 fős szívbetegmintán elvégzett norvég vizsgálatból kiderült, hogy a magas homocisztein-szintű alanyok körében nyolcszor nagyobb volt a halálozás kockázata, mint alacsony homocisztein-szintű társaiknál. Egy brit kutatócsoport pedig azt állapította meg, hogy az örökletes hajlam miatt magasabb homocisztein-szintű személyek körében magasabb a szélütés kockázata.

Jó hír viszont, hogy a kutatások szerint a megnövekedett kockázat folsav fogyasztásával csökkenthető, ám széles körű vizsgálatok szükségesek annak kiderítéséhez, hogy az ilyen kezelés hosszú távon is biztonságos-e. Ráadásul továbbra is kérdés: vajon a magas homociszteinszint valóban kiváltója, illetve közreműködője-e a szívbetegségnek, vagy csupán valamilyen más állapotra utal?

Vajon csökkenti-e a kockázatot a homociszteinszint csökkentése? Mivel ez az aminosav károsíthatja az artériák belső rétegét, és elősegítheti a vérrögképződést, a Brit Szívalapítvány most arra gyűjt bizonyítékokat, hogy a vér magas homocisztein-szintje összefüggésben van-e a keringési betegség megnövekedett kockázatával.

A homociszteinszint növekedésének számos oka lehet, egyebek közt a folsavhiány (a szervezet ugyanis a folsav, valamint a B6-és a B12-vitamin segítségével bontja le a homociszteint, hogy energiát szabadítson fel belőle).

Könnyen hozzájuthatunk ehhez a vitaminhoz, ha sok zöld színű levélzöldséget fogyasztunk (nyersen vagy csak kissé megpárolva, hogy megmaradjon a folsavtartalmuk), valamint friss gyümölcsöket eszünk és narancslevet iszunk.

Veszélyben volnánk? A Brit Szívalapítvány szerint egyelőre nincs elég olyan adat, amely indokolttá tenné a rendszeres homocisztein-szűrést és a folsavtablettákkal való kezelést.

Apo(a) és apo(b)

Az apo(a) és apo(b) nevű apolipoproteinek fontos szerepet játszanak a koleszterin szervezeten belüli termelésében és szállításában. Mindkét változat a vérben lévő koleszterinhez kapcsolódik: az apo(a) a „jó” HDL-hez, az apo(b) pedig az „ártalmas” LDL-hez. Az a jó, ha több az (a) és kevesebb a (b): magas apo(b)-szint esetén nagyobb a szívbetegség kockázata.

Veszélyben volnánk? Az orvosok egyre inkább arra gyanakszanak, hogy ezek a zsír és fehérje alkotta részecskék jobban jelzik a szívet fenyegető veszélyeket, mint a koleszterinszint.

Lp(a)

Az LDL-koleszterin e rendellenes változata, az lp(a) – azaz lipoprotein(a) – az apo(a) és az LDL kombinációja. E részecskék koleszterinmagját ragacsos fehérjeburok veszi körül, amely a jelek szerint elősegíti a vérrögképződést.

Az lp(a) könnyebben köti hozzá az LDL-t az artériák falához, amivel plakk-képződést idéz elő. A magas lp(a)-szint fontos rizikótényezője a korai érelmeszesedésnek – 10 év fölött 70 százalékkal növeli a szívbetegség kockázatát, s normális koleszterinszint mellett is előfordulhat. Nincs olyan kezelés, amely éppen az lp(a)-szintet csökkentené, viszont ha tudjuk, hogy esetünkben is fennállhat ez az állapot, érdemes a szívünket védő életmódbeli változtatásokat megtenni.

Veszélyben volnánk? Az lp(a) örökletes jellegűnek tűnik (a jelek szerint gyakoribb az afrokarlbi származású népesség körében). Magasabb szintje a nőknél a testsúllyal is kapcsolatban állhat.

Nitrogén-monoxid (NO)

Ez a parányi molekula igen fontos szerepet játszik a szív egészségében: jelenlétében az erek elernyednek, ami .segít fenntartani a normális vérnyomást, és gátolja az érelmeszesedést, mivel némileg a teflonhoz teszi hasonlatossá az artériák falát, így ott nem tudnak megtapadni a fehérvérsejtek és a vérrögöket létrehozó vérlemezkék.

A nitrogén-monoxid emellett gátolja az izmok túlzott növekedését az artériák falában, így az erek nem vastagodnak meg, továbbá segít a szabad gyökök termelésének csökkentésében is.

Lehetséges, hogy a jelentős mennyiségű arginint (a nitrogén-monoxid alapanyagát) tartalmazó ételek, például a hüvelyesek, a hal, az olajos magvak és a szója fogyasztása fokozza e vegyület termelését, de hasonló hatása lehet kevesebb telített zsír bevitelének és a több testmozgásnak is.

Veszélyben volnánk? Ereink bélése maga állítja elő a szükséges mennyiségű nitrogén-monoxidot. Ha azonban ez a szövet nem egészséges, a nitrogén-monoxid termelése csökken. Jelenleg nincs széles körben hozzáférhető teszt a nitrogén-monoxid szintjének vizsgálatára, de ha túlsúlyosak vagyunk, keveset mozgunk, dohányzunk, vagy magas a koleszterinszintünk, akkor könnyen előfordulhat, hogy esetünkben a kelleténél kevesebb termelődik.

573
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

TÉMÁK, Kategóriák

Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]